Érdekes ellentmondásra bukkanhat, aki a sporttal kapcsolatban adható munkáltatói juttatásokat vizsgálja.

Háromféle juttatás lehetséges. Ebből kettő kifejezetten azt támogatja, hogy a dolgozó egészségesebb, fittebb, kiegyensúlyozottabb legyen, jobban le tudja vezetni a stresszt, megszabaduljon az esetleges túlsúlyától, stb. Vagyis az aktív sportoláshoz adhat segítséget a munkáltató, ahhoz, hogy a dolgozó elmenjen mondjuk konditerembe, úszni, teniszezni, focizni, kosarazni, és így tovább.

Ha belegondolunk, ezzel a juttatással nem csak a munkavállaló nyer, mert anyagi támogatást kap a cégétől a sportoláshoz. Hanem minden bizonnyal a munkáltató is, hiszen jó eséllyel ritkábban lehet beteg a sportoló dolgozó, és a mozgás valószínűleg a munkateljesítményét is kedvezően befolyásolhatja.

A három lehetőség

Az egyik sportolást ösztönző juttatást a Széchenyi pihenőkártya (SZÉP-kártya) szabadidős zsebén keresztül lehet igénybe venni. És külön jó hír, hogy mivel a SZÉP-kártya megmaradt kedvezményes adózású béren kívüli juttatásnak, így 34,22 százalékos adóteher mellett adható, a szabadidős zsebbe maximum évi 75 ezer forint.

A másik lehetőség, ami az aktív sportolás támogatja, ha egyes meghatározott juttatásként adja a munkáltató például a konditerem-belépőt. A közteher ebben az esetben kedvezőtlenebb, 43,66 százalékos, viszont nincs felső határ.

És mi a harmadik lehetőség? Amikor nem magát a sportolást támogatja a munkáltató, hanem a különböző sportrendezvények, meccsek, bajnokságok látogatását, belépőjeggyel, ráadásul adómentesen, és korlátozás nélkül.

Vagyis a kormány adómentességgel támogatja, ha sportmérkőzésre ad jegyet a cégünk, és adóval sújtja, ha a sportolásunkat támogatja.

Bruttóban és nettóban

Korlát csak a SZÉP-kártya szabadidő zsebénél volt, 75 ezer forintig volt kedvezményes az adózás. Induljunk ki ebből az összegből, tegyük fel, hogy a dolgozó bruttó 75 ezer forintot kap sportcélra, és nézzük meg, mi a helyzet a különböző juttatásoknál, attól is függően, hogy nettóban vagy bruttóban adják.

Nettóban mindössze a munkáltatók kb. 20 százaléka kínálja a cafeteriát. Ebben az esetben mindegyik juttatásnál 75 ezer forint landol a dolgozónál vagy a SZÉP-kártyáján vagy belépő, illetve bérlet formájában. A munkáltatónak viszont a sportrendezvény-belépő kivételével adót kell fizetnie. A szép-kártyás 75 ezer forint 100 665 forintjába fog kerülni. Az egyes meghatározott juttatásként adott kondibérletnél pedig 107 745 forint lesz a foglalkoztató költsége.

A munkáltatók zöme azonban bruttóban adja a cafeteriát, így az adóterhet ugyan szintén ők fizetik, viszont a dolgozó annyival kevesebb juttatást kap, amennyi a közteher. Így:

• Egyes meghatározott juttatásként csak 52 207 forint marad az adó levonása után a 75 ezer forintból, vagyis éves szinten legfeljebb ekkora összegben veheti meg a cég pl. a konditerem-belépőt.
• Ha a béren kívüli juttatásnak számító SZÉP-kártyára kéri az évi 75 ezer forintot, akkor viszont kicsivel többet, nettó 55 878 forint utalhatnak a szabadidő zsebbe, és ebből költhet sportolásra.
• Amennyiben viszont sportrendezvény-belépőre kapja a dolgozó a juttatást, akkor pl. a meccsnézésre a teljes összeget felhasználhatja, hiszen adómentesen kapja.